- 7 -

• Váltásos munkarendben foglalkoztatottak munkarendje:

- 8 -

c/ A szervezeti egységek megnevezése:

a/ A parancsnok feladat- és hatásköre:

- 10 -

aa/ A parancsnok közvetlen irányítása alá tartoznak:

- 11 -

• szolgálatparancsnokok

ac/ A szolgálatparancsnokok közvetlen irányítása alá tartoznak:

- tűzmegelőzési kiemelt főelőadók

b/ A Tűzmegelőzési Osztály feladatai:

• Az osztály tevékenységét - az osztályvezető közvetlen irányításával és közreműködésével - a kiemelt főelőadók hajtják végre.

• Feladata a parancsnokság tűzvédelmi hatósági tevékenységének, továbbá általános szakhatósági ügyek ellátása.
• Kezdeményezi, illetve előkészíti a tűzvédelmi munka végzésével kapcsolatos értékelések, állásfoglalások, szakmai tájékoztatók és körlevelek kiadását.
• A Tűzmegelőzési osztályvezető gyakorolja a feladatkörével összefüggő - a parancsnok által távolléte esetére - átruházott hatásköröket.
• Külön jogszabály alapján a tűzesetek körülményeinek felderítése érdekében tűzvizsgálatot végez, illetve közreműködik abban.

• Felkérésre szakvéleményt készít a parancsnokság hatáskörébe tartozó ügyekben.
• Az osztályvezető a Tűzoltási és Műszaki Mentési osztályvezetővel egyeztet a hatósági tevékenység, a szakhatósági ügyek során a tűzoltási szakterület munkáját közvetlenül érintő kérdésekben ( pl. tűzcsapok, tűzoltási terület, stb.)
• Figyelemmel kíséri és segíti a gazdasági társaságok, intézmények tűzvédelmi helyzetét, a jogszabályok végrehajtását, a tűzvédelmi feladatok érvényesülését.
• Létesítmények, intézmények vezetői, tűzvédelmi előadói részére tájékoztatót szervez, részt vesz a parancsnokság képviseletében e szervek tűzvédelmi tárgyú konferenciáin.
• A parancsnokság illetékességi területén végzi, illetve segíti a lakosság tűzvédelmi felvilágosítását.
• Kezdeményezi és szervezi a tűzvédelmi tárgyú figyelemfelhívó és oktató anyagoknak a médiák bevonásával történő minél szélesebb körű ismertetését, terjesztését.
• Kezdeményezi, illetőleg segíti a tűzvédelmi vetélkedők, kiállítások szervezését, lebonyolítását.
• Az osztályvezető a beosztottainál ellenőrzi az öltözködési szabályok megtartását.
• Idényjellegű feladatok esetén (kalászos termények betakarítása, erdők tűzvédelme, stb.) felhívások megküldésével segíti az érintettek tűzvédelmi felkészülését.
• Végrehajtja a parancsnok által esetenként ráruházott egyéb feladatokat.
• Jóváhagyásra előkészíti az osztály személyi állományának beiskolázásával és a jutalmazásával kapcsolatos javaslatokat.
• Részt vesz az osztály állománya fizikai felmérésének előkészítésében, végrehajtásában.
• Az osztályvezető végzi feladataival összefüggésben a propaganda és tájékoztatási tevékenységet.
• Az osztályvezető az elvégzett munkáról rendszeresen beszámol a parancsnoknak.

c/. A Tűzoltási és Műszaki Mentési Osztály feladatai:

• Az osztály tevékenységét - az osztályvezető irányításával és közreműködésével - a szolgálatparancsnokok és helyetteseik, valamint a készenléti szolgálatot ellátó személyi állomány tagjai hajtják végre. Az érintettek tevékenységi körét munkaköri leírás tartalmazza.
• Az osztályvezető feladata a kiképzés, továbbképzés, szolgálatszervezés, tűzoltás és kárelhárítás, valamint a minősített időszaki feladatok végrehajtása.
• Kidolgozza a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével a parancsnokság Riasztási és Segítségnyújtási, Tűzoltási, Műszaki Mentési, egyéb kárelhárítási és speciális terveit. Gondoskodik azok alkalmazásáról és naprakész állapotban tartásáról.
• Előkészíti, végrehajtja a feladatkörébe tartozó tűzoltási és műszaki mentési gyakorlatokat.
• Jóváhagyásra előkészíti az osztály személyi állományának beiskolázásával és a jutalmazásával kapcsolatos javaslatokat.
• Irányítja a parancsnokság tűzoltósport és egyéb sporttevékenységét, felkészíti a személyi állományt a különböző fokozatú szakmai versenyekre.
• Irányítja a tűz-és káresetekkel kapcsolatos jelentési, adatszolgáltatási kötelezettségeket.
• Figyelemmel kíséri a tűzoltási és műszaki mentési tevékenységgel kapcsolatos értékeléseket, intézkedéseket. Javaslatokat tesz a tapasztalatok hasznosítására.
• Figyelemmel kíséri és ellenőrzi a parancsnokság tűzoltási, műszaki mentési tevékenységéhez szükséges felszerelések normaszintű meglétét, céltudatos felhasználását.
• Kezdeményezi a technikai eszközök fejlesztését, gondoskodik az új tűzoltó eszközök és anyagok ismertetéséről és alkalmazásáról.
• Szervezi és irányítja a parancsnokság készenléti szolgálatát. Ellenőrzi a hírforgalmi szabályok megtartását.
• Véleményezi és engedélyezésre előkészíti a tűzoltó felszerelések nem tűzoltási célra történő igénybevételét.
• Ellenőrzi a szolgálati feladatokhoz kapcsolódó naplók, nyilvántartások szakszerű vezetését.
• Biztosítja a parancsnokság készenléti állományának szolgálati és alaki fegyelmét.

• Ellenőrzi az irányítása alá tartozó beosztotti állománynál az öltözködési szabályok megtartását.
• Részt vesz a készenléti állomány fizikai felmérésének előkészítésében, végrehajtásában.
• Feladataival összefüggésben végzi a propaganda és tájékoztatási tevékenységet, valamint kapcsolatot tart az írott és elektronikus médiával.
• Végrehajtja a parancsnok által esetenként ráruházott egyéb feladatokat.
• Végzi a minősített időszaki tervezéssel összefüggő tervezési, szervezési feladatokat. Gondoskodik a tervek nyilvántartásáról, állandó naprakészségéről.
• Az osztályvezető az elvégzett munkáról rendszeresen beszámol a parancsnoknak.

d/ Kiemelt főelőadó (személyügyi és munkaügyi) feladatai:

• A személyzeti és munkaügyi feladatokat a parancsnok közvetlen irányításával a kiemelt főelőadó végzi. Tevékenységi körét külön munkaköri leírás tartalmazza.
• Részt vesz a hivatásos állomány és a közalkalmazottak jogviszonyára vonatkozó szabályozás véleményezésében.
• Gondoskodik az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a miniszteri hatáskörbe utalt személyi intézkedésekkel kapcsolatos határozatok, szociális és kegyeleti gondoskodással összefüggő anyagok előkészítéséről és felterjesztéséről.
• Előkészíti és felterjeszti a parancsnok személyzeti, szociális és kegyeleti javaslatait.
• Előkészíti az állomány nemzetbiztonsági ellenőrzésével kapcsolatos hatáskörébe utalt feladatokat.
• Végzi a munkáltatói és szolgálati igazolványok okmányvédelmével és cseréjével kapcsolatos - hatáskörébe utalt – feladatokat.
• A személyi állományra vonatkozó állományparancsokat, határozatokat elkészíti, nyilvántartja, archiválja.
• Végrehajtja a szolgálati viszony keletkezésével és megszüntetésével kapcsolatos teendőket, végzi a rendfokozattal és az előléptetéssel kapcsolatos ügyintézést.
• Végzi a szolgálati idő megállapításával, módosításával, igazolásával kapcsolatos ügyintézést.

• Végzi a vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos feladatokat az 1.számú mellékletben foglaltak szerint.
• Segíti és figyelemmel kíséri a teljesítményértékeléssel kapcsolatos feladatok végrehajtását.
• Kezeli és naprakészen vezeti a tűzoltóság személyi állománya személyi anyagait, gondoskodik az állományból távozók fogyatékba helyezett személyi anyagáról és annak nyilvántartásáról.
• Figyelemmel kíséri a tűzoltóság személyi állományának minősítéseit.
• Havonta felterjeszti a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság felé a létszám- és állománytáblázat naprakész adatait.
• Vezeti a hivatali munkarendben dolgozó állománycsoport szabadságának nyilvántartását.
• Illetményszámfejtő hely felé havi rendszerességgel jelentést tesz a szabadságok, betegszabadságok tekintetében.
• Végzi a személyzeti és munkaügyi panaszok ügyintézését, közreműködik bejelentések, kérelmek kivizsgálásában.
• Közreműködik az I. fokú fegyelmi eljárások lefolytatásában a parancsnok hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyekben.
• Elkészíti a parancsnok által meghatározott jutalmazási, előléptetési parancsokat és határozatokat, felterjeszti a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság felé a magasabb szintű elismerési javaslatokat.
• Szervezi és végzi a személyi állományra vonatkozó humánpolitikai feladatok végrehajtását.
• Előkészíti a parancsnok állományszervezési döntéseit, valamint a szervezési állománytáblázat módosíttatásával kapcsolatos feladatokat.
• A parancsnok munkatervének figyelembe vételével saját tevékenységének főbb szempontjai alapján elkészíti munka- és ellenőrzési tervét, melynek felhasználásával határozza meg havi bontásban a feladatokat. Évente elkészíti a minősítési tervet, illetve a személyügyi tervet.
• A parancsnok által meghatározottak szerint tájékoztatást ad a szakterületén folyó és végrehajtott feladatokról. A különböző szakfeladatokról írásos összefoglalót készít a parancsnok részére.
• Éves összesítő jelentést készít a parancsnok beszámolójához, valamint megadja a főbb szakmai elgondolásokat az éves munkaterv elkészítéséhez.

• Folyamatosan tájékoztatja a személyi állományt az üdülési lehetőségekről, összegyűjti az igényeket, szervezi az üdüléssel kapcsolatos feladatokat.
• Szervezi és részt vesz az évente megrendezésre kerülő nyugdíjas találkozón.
• Kapcsolatot tart a Polgármesteri Hivatal, a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság személyzeti ügyintézőivel és a megyében működő hivatásos önkormányzati tűzoltóságok személyzeti ügyintézőivel.
• Végrehajtja a szociális bizottság titkári feladatait.

• Tervezi, szervezi, összehangolja és ellenőrzi a tűzoltóság személyi állományának időszakos és soron kívüli egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatát.
• Szervezi a tűzoltóparancsnokságon a PÁV vizsgálatokra kötelezett személyek vizsgálaton való részvételét.
• Részt vesz a személyi állomány egészségének megőrzését, a fizikai állóképesség megtartását, növelését elősegítő tevékenység szervezésében.
• Figyelemmel kíséri az állomány azon tagjainak egészségi állapotváltozását, akik szakrendelői vagy kórházi ellátásra szorulnak.
• Előkészíti a hivatásos állomány felülvizsgálati eljárásához szükséges iratokat.
• Közreműködik a rendszeres és időszakos védőoltások megszervezésében.
• Ellenőrzi az állomány éves szűrésének végrehajtását, a dokumentumokat a személyi anyaggyűjtőbe fűzi.
• Az állomány egészségi állapotának folyamatos nyomon követése érdekében együttműködik a megyei rendőrkapitányság egészségügyi szolgálatával.
• A munkaegészségügy területén együttműködésben a főelőadóval (munkavédelmi) feltárja a hiányosságokat és javaslatot tesz azok megszüntetésére (ergonómia).

• Kidolgozza a szolgálatszervezés szabályai és a helyi sajátosságok figyelembevételével a parancsnokság készenléti személyi állományának kiképzésével, továbbképzésével kapcsolatos terveket, jóváhagyásra előterjeszti, gondoskodik a végrehajtásáról.
• A továbbképzés végrehajtását rendszeresen értékeli, javaslatot tesz a hiányosságok megszüntetésére.
• Közreműködik a tűzoltóság közép- és hosszútávú oktatási koncepciójának kidolgozásában.
• Gondoskodik arról, hogy a személyi állomány hivatásos és közalkalmazotti állománycsoportja is rendszeres szakmai jellegű továbbképzésen vegyen részt.
• Nyilvántartja a tiszti állománycsoport képzéseken megszerzett kreditpontjait.
• Végzi a szolgálati gépjárművezetésre jogosultak alap- és emeltszintű elméleti és gyakorlati oktatására vonatkozó feladatokat.
• Végrehajtja a parancsnok által esetenként ráruházott – a Tűzoltóság működésével összefüggő - egyéb feladatokat.
• A Kiemelt főelőadó az elvégzett munkáról rendszeresen beszámol a parancsnoknak.

• A szakágazat tevékenységét - az osztályvezető közvetlen irányításával, közreműködésével - a főelőadó (munkavédelmi), a több munkafolyamatot ellátó ügyviteli alkalmazott, valamint előadó látja el. Tevékenységi körüket a gazdasági szakterületre kidolgozott szabályzatok tartalmazzák.
• Az osztályvezető feladata a tervezés (a költségvetés összeállítása).
• Gondoskodik az előirányzatok takarékos, időarányos felhasználásáról, rendszeresen tájékoztatja a parancsnokot a költségvetés alakulásáról.
• Elvégzi az előirányzatok felhasználásának folyamatos könyvelését.
• Elkészíti a számszaki és szöveges beszámolókat, a tűzoltóság munkájának gazdasági értékelését.

• Az előirányzat-módosításokat előterjeszti Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése felé.
• Számviteli nyilvántartásokat vezet.
• Gondoskodik a személyi állomány munkabérének, ruházati illetményének és egyéb járandóságainak esedékesség szerinti kifizetéséről.
• Végzi a parancsnokság anyag és eszköz beszerzését.
• A főelőadón (munkavédelmi) keresztül ellenőrzi a tűzoltó anyagok, eszközök, gépjárművek és berendezések rendeltetésszerű felhasználását, állagmegóvását, végrehajtja az időszaki felülvizsgálatokat.
• Végzi a parancsnokság személyi állományának egyenruházati, védőruházati ellátásával kapcsolatos feladatokat.
• Biztosítja az osztály állományának szolgálati és alaki fegyelmét.
• Részt vesz az osztály állománya fizikai felmérésének előkészítésében, végrehajtásában.
• Külön szabályzatokban meghatározottak szerint végzi a pénzkezeléssel, anyaggazdálkodással kapcsolatos nyilvántartási és egyéb feladatokat.
• Ellátja a kártérítési eljárással kapcsolatos feladatokat. Előkészíti az ezzel kapcsolatos adminisztrációs ügyiratokat és jóváhagyásra a parancsnok elé terjeszti.
• Felügyeli a parancsnokság iktatási és ügyiratkezelési feladatait. Az Iratkezelési Szabályzatban meghatározott feladatokat a több munkafolyamatot ellátó ügyviteli alkalmazott útján végzi.
• Gondoskodik a laktanya takaríttatásáról.
• Végzi a szakmai területére vonatkozó belső ellenőrzést.
• Feladataival összefüggésben végzi a propaganda és tájékoztatási tevékenységet.
• Végrehajtja a parancsnok által esetenként ráruházott egyéb feladatokat.
• Az előadón keresztül végzi a tűzoltóság használatában lévő gépjárművek revízióját, javítását, műszaki vizsgáztatását, a gépjárművekkel kapcsolatos egyéb feladatokat.
• A főelőadón (munkavédelmi) keresztül látja el az intézmény Munkavédelmi Szabályzatában foglalt feladatokat.
• Az osztályvezető az elvégzett munkáról rendszeresen beszámol a parancsnoknak.

g/ Felelősségi szabályok

1. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban nem szabályozott feladatokat az ügykörjegyzékek, továbbá a hatályos parancsnoki intézkedések, valamint a személyre szóló munkaköri leírások és az évente meghatározott teljesítményértékelési célkitűzések határozzák meg.
2. Mellékletek:

Ezen – módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt – szabályzat Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése Gazdasági, Városfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottsága jóváhagyásával 2010. január 01. napjával lép hatályba.

Záradék:

Ezen szabályzatot Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének Gazdasági, Városfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottsága 30 /2009. (XII.09.) GIVB számú határozatával hagyta jóvá.

1. A Szabályzat jogszabályi alapját az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (továbbiakban Vt.) valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény rendelkezései tartalmazzák.

Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett

2. A Vt. 3.§ -ában meghatározott beosztást, munkakört betöltő, feladatkört ellátó személy.

Vagyonnyilatkozat-tétel esedékessége

3. Az Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzati Tűzoltóparancsnok munkáltatói jogkörébe tartozók vagyonnyilatkozat-tételének esedékességét a parancsnokság kiemelt főelőadója (személyzeti és munkaügyi) kíséri figyelemmel, továbbá

1. a Vt. 5.§-ban meghatározott esedékesség előtt felhívja a figyelmet a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre,
2. a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett részére az a) pontban foglalt határidők figyelembevételével kiadja a Vt. Melléklete szerinti nyomtatványt, a kitöltéshez szükséges írásbeli útmutatót és figyelmezteti a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeire,
3. gondoskodik a vagyonnyilatkozat nyilvántartási szám létrehozásáról, kiadásáról és nyilvántartásáról.

4. Vagyonnyilatkozat tételre kötelezett beosztások:

• Tűzoltóparancsnok
• Tűzoltási és Műszaki Mentési Osztályvezető (parancsnok-helyettes)
• Osztályvezető (gazdasági és ügyviteli)
• Osztályvezető (tűzmegelőzési)
• Szolgálatparancsnokok
• Szolgálatparancsnok-helyettesek

- 2 -

Vagyonnyilatkozattal érintett jogviszony létrehozása

1. A kiemelt főelőadó (személyzeti és munkaügyi) figyelemmel kíséri és gondoskodik a Vt. 6.§-ában meghatározottak végrehajtásáról, valamint kinevezés, feladattal való megbízás előtt megvizsgálja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget, illetve a vagyonnyilatkozat meglétét.

 

Vagyonnyilatkozat őrzése

2. A vagyonnyilatkozatok őrzését a parancsnok végzi, a kiemelt főelőadó (személyzeti és munkaügyi) gondoskodik:

1. a vagyonnyilatkozatok elkülönített tárolásáról, az aktualitását vesztett vagyonnyilatkozatnak a vagyonnyilatkozat tételre kötelezett részére történő visszaadásáról, vagy ha azt nem igényli, akkor annak megsemmisítéséről,
2. a lezárt vagyonnyilatkozat borítékán az azonosító szám feltüntetéséről.

 

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség

megszegésének jogkövetkezményei

 

3. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésekor a kiemelt főelőadó (személyzeti és munkaügyi):

1. írásban felszólítja a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettet, hogy a

kézhezvételtől számított 8 napon belül teljesítse kötelezettségét.

2. Előkészíti a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésének megtagadásával összefüggő döntést.

4. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegése miatti szolgálati viszony megszüntetésekor a szolgálati időről kiadott igazolásban fel kell tüntetni, hogy az érintett a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett beosztásban, munkakörben vagy feladatkörben meddig nem foglalkoztatható.

- 3 -

A vagyonnyilatkozat-tétel formai követelményei, átadás szabályai, nyilvántartás

 

5. A kiemelt főelőadó (személyzeti és munkaügyi) végzi:

1. A vagyonnyilatkozatok átvételét, lezárásának igazolását,
2. A vagyonnyilatkozatok átvétele, átadása, megsemmisítése időpontjának rögzítését, dokumentálását.

6. A vagyonnyilatkozatot a Vt. 11.§-ban meghatározott módon 2 példányban kell kitölteni, amelyet a személyzeti kiemelt főelőadó aláírásával igazol, és azonosítóval lát el. A nyilatkozat 1 példánya a nyilvántartásba vétel után a kötelezettnél marad, a másik példányt a személyzeti kiemelt főelőadó a 6. pont szerint elkülönítetten kezeli.

 

 

Vagyongyarapodási vizsgálat

 

7. A vagyonnyilatkozat tételre kötelezett vezetők vagyongyarapodási vizsgálatával kapcsolatos meghallgatását a munkáltatói jogkört gyakorló tűzoltóparancsnok végzi és – amennyiben az indokolttá válik – az adóhatóságot értesíti.

A meghallgatás során biztosítani kell az érdekképviseleti szerv jelenlétét, arra csak jegyzőkönyvvezetés mellett kerülhet sor.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2. sz. melléklet

SZABÁLYZAT

a szabálytalanságok kezelésének eljárási rendjéről

 

T A R T A L O M

 

1. A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSI RENDJÉNEK CÉLJA, TARTALMA

1.1. A szabálytalanságok kezelésének célja

1.2. A szabálytalanságok kezelésének tartalma

 

2. A SZABÁLYTALANSÁGOK FOGALMA, A MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELELŐSSÉG, A SZABÁLYTALANSÁG MEGELŐZÉSE

2.1. A szabálytalanságok fogalma

2.2. A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatos felelősség

2.3 A szabálytalanságok megelőzése

 

3. A SZABÁLYTALANSÁGOK ÉSZLELÉSE

 

4. AZ INTÉZKEDÉSEK, ELJÁRÁSOK MEGHATÁROZÁSA

5. AZ INTÉZKEDÉSEK, ELJÁRÁSOK NYOMON KÖVETÉSE

6. A SZABÁLYTALANSÁGOKKAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK

NYILVÁNTARTÁSA

7. JELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

 

 

 

 

 

 

1. A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSI RENDJÉNEK CÉLJA, TARTALMA

 

 

1.1. A szabálytalanságok kezelésének célja

Az eljárásrend célja, hogy rögzítse azokat a fogalmakat, intézkedéseket, eljárásokat, módszereket, amelyek biztosítják a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Hivatásos Tűzoltósága (továbbiakban: Tűzoltóság) sajátosságainak, adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő szabálytalanságok kezelésének rendjét, a szabálytalanságok újbóli előfordulásának megelőzését.

A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje része a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerének (továbbiakban: FEUVE).

A FEUVE rendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek alapján a Tűzoltóság érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit.

 

 

1.2. A szabálytalanságok kezelésének tartalma

A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő témákhoz kapcsolódóan tartalmaz előírásokat:

- a szabálytalanságok fogalma,

- a szabálytalanságok észlelése (útvonal),

- az intézkedések, eljárások meghatározása,

- az intézkedések, eljárások nyomon követése,

- a szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása,

- jelentési kötelezettség.

 

 

 

2. A SZABÁLYTALANSÁGOK FOGALMA, A MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELELŐSSÉG, A SZABÁLYTALANSÁG MEGELŐZÉSE

 

 

2.1. A szabálytalanságok fogalma

A szabálytalanságok széles, a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési, eljárás megindítására okot adó cselekmények összessége. Szabálytalanság a jogszabály, az állami irányítás egyéb jogi eszközének, a vonatkozó felső szintű intézkedések, illetve a Tűzoltóság belső szabályzatának szándékos, vagy gondatlan megszegésével elkövetett olyan tevékenység, amely az államháztartás működési rendjét, a költségvetést, illetve vagyongazdálkodást, az állami feladatellátást sérti, vagy veszélyezteti.

 

 

 

2.2. A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatos felelősség

 

 

A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan a Tűzoltóság Parancsnokának felelőssége, hogy:

- a Tűzoltóság a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön,

- a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel,

- szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessék, és a szabálytalanság szervezeti és személyi okai feltárásra és korrigálásra kerüljenek annak a mértéknek megfelelően, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság.

 

 

A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy:

- hozzájáruljon a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások sérülésének, megszegésének, szabálytalanság kialakulásának megakadályozásához, (megelőzés)

- keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön; a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen.

 

A szabálytalanságok kezelése (az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása) a Tűzoltóság Parancsnokának feladata.

 

 

 

2.3 A szabálytalanságok megelőzése

 

 

A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen a Tűzoltóság Parancsnokának felelőssége.

A Tűzoltóság Parancsnokának felelőssége az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényből következő kötelezettség. A Tűzoltóság munkavállalóinak konkrét feladatát, hatáskörét, felelősségét, beszámoltathatóságát a munkaköri leírások szabályozzák, a hivatásos szolgálati viszonyból illetve a közalkalmazotti jogviszonyból származó kötelezettségeiket a jogszabályoknak megfelelően kell teljesíteniük.

A Tűzoltóság mindenkor hatályos szabályzatai, belső előírásai az érintett vezetők számára írásban kerülnek átadásra (az átvételt minden esetben aláírással kell igazolni), illetve az érintett beosztottakkal ismertetni kell és egy példányt hozzáférhető módon kell elhelyezni. Folyamatos aktualizálásukról, nyilvántartásukról a szabályzat készítője gondoskodik. A szabályzatok egy eredeti példánya az irattárban is megőrzésre kerül.

 

 

3. A SZABÁLYTALANSÁGOK ÉSZLELÉSE

 

 

A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történhet a munkavállaló és munkáltató részéről egyaránt.

A Tűzoltóság valamely munkatársa észlel szabálytalanságot:

1. Amennyiben a szabálytalanságot valamely munkatárs észleli, köteles értesíteni közvetlen felettesét, annak érintettsége esetén a Tűzoltóság Parancsnokát.
2. A Tűzoltóság Parancsnokának kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról.

A szabálytalanság jelentésekor ki kell térni arra, hogy:

- mi a szabálytalanság pontos tartalma;

- milyen normától való eltérésről van szó;

- elévülési időn belül észlelték-e a szabálytalanságot;

- a szabálytalanság mely területet érinti;

- van-e enyhítő körülmény (pl. a határidő túllépését váratlan, elháríthatatlan külső akadály fellépése okozta, a hibás elszámolást informatikai hiba okozta, stb.);

- a szabálytalanság gyanúja dokumentumokon alapuló vagy helyszíni ellenőrzés következtében merült fel

- korrigálható-e a szabálytalanság;

- pénzbeli juttatást érintő szabálytalanság esetén van-e reális lehetőség a visszakövetelésre – amennyiben igen, megtörténtek-e az ahhoz szükséges intézkedések;

- amennyiben kártérítési igény merül fel, foganatosították-e az ahhoz szükséges intézkedéseket.

 

Amennyiben nem a folyamatba épített ellenőrzés során észlelnek egy szabálytalanságot, azt is meg kell vizsgálni, hogy a folyamatba épített ellenőrzés miért nem tárta fel a hiányosságot. Ennek oka lehet pl. a kontroll tevékenységek nem megfelelő szervezése, végrehajtásának hiányossága; emberi mulasztás; rendszerhiba; előírások be nem tartása, stb.

• A Tűzoltóság Parancsnokának észlelése alapján a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére.
• Külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot

A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás, vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el (pl. Állami Számvevőszék, Miniszterelnöki Hivatal, APEH). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a Tűzoltóság Parancsnokának intézkedési tervet kell kidolgozni, az intézkedési tervet végre kell hajtania, és arról az ellenőrzést végző szervnek be kell számolni.

 

• Egyéb külső személy észleli a szabálytalanságot

Amennyiben egyéb külső személy (pl. szerződéses ügyfél, társszervezet vagy ügyfél) jelzi a szabálytalanságot, a Tűzoltóság Parancsnokának a bejelentést érdemben kell megvizsgálnia. Ezekben az esetekben javasolt (a szabálytalanság kivizsgálásának eredményétől függően) írásban visszaigazolást tenni az észlelő személy felé (amennyiben személye ismert). Egyebekben az eljárás megegyezik a költségvetési szerv munkatársa által észlelt szabálytalansági eljárással.

 

 

 

 

4. AZ INTÉZKEDÉSEK, ELJÁRÁSOK MEGHATÁROZÁSA

Bizonyos esetekben (pl. büntető- vagy szabálysértési ügyekben) a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését is jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa. A Tűzoltóság Parancsnoka felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért.

Más esetekben, fegyelmi ügyekben a Tűzoltóság Parancsnoka vizsgálatot rendelhet el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat, indokolt esetben külső szakértőt is felkérhet. A vizsgálat eredménye lehet további vizsgálat elrendelése is. Erre többnyire akkor kerül sor, ha a szabálytalanság megállapítását követően a felelősség eldöntéséhez és/vagy a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ.

(1. és 2. számú függelék)

 

 

5. AZ INTÉZKEDÉSEK, ELJÁRÁSOK NYOMON KÖVETÉSE

A Tűzoltóság Parancsnoka szabálytalansággal kapcsolatos eljárás során:

- nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések, illetve a megindított eljárások helyzetét;

- figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását;

- a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további “szabálytalanság-lehetőségeket” beazonosítja, (témák, kockázatok meghatározása) információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást.

 

 

 

6. A SZABÁLYTALANSÁGOKKAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK NYILVÁNTARTÁSA

A szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagokat a Gazdasági és Ügyviteli Osztályvezető tartja nyilván, annak naprakész és pontos vezetéséről gondoskodik (3. számú függelék)

 

 

7. JELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

A Tűzoltóság Parancsnokának az éves ellenőrzési jelentésben kell számot adnia a belső ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosításáról, az intézkedési tervek megvalósításáról, az ellenőrzési megállapítások és ajánlások hasznosulásának tapasztalatairól, az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokról.

A külső ellenőrzés által végzett ellenőrzések ellenőrzési jelentései alapján - amennyiben a jelentés hiányosságot állapít meg az ellenőrzöttre nézve - az ellenőrzöttnek intézkedési tervet kell készítenie és felvezetni az Ellenőrzésekhez kapcsolódó intézkedések nyilvántartásába.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. számú függelék

az egyes eljárásokra irányadó jogszabályok főbb rendelkezéseiről

 

1.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni.

2.

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg.

3.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.).

Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében a Hszt illetve a Ktv. megfelelő rendelkezései az irányadók.

 

 

 

3. számú függelék

a szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések nyilvántartásáról

 

sorszám	kapcsolódó írásos dokumentum iktatószáma	megtett intézkedés	határidő
1.
2.
…

 

2. számú függelék

a szabálytalanságok fajtáiról

 

szabálytalanság fajtája	Példa a szabálytalanságfajtára
Szabályozottságbeli	- az egyes területek tevékenységére vonatkozó szabályzatok hiánya, ill. azok aktualizálásának vagy testre szabásának elmaradása;
Lebonyolítással kapcsolatos	- a feladatok elvégzésének elmaradása, nem előírásszerű ellátása, - az előírt határidők be nem tartása, - pénzbeli juttatásoknál a juttatás rendeltetéseként a szabályozásban rögzített céloktól való eltérés, - uniós támogatásoknál a közösségi politikák (esélyegyenlőség, környezetvédelem) figyelmen kívül hagyása.
Pénzügyi	- pénztárban jelentkező pénztárhiány, - jogtalan kifizetések, - a szabályozásban meghatározottat meghaladó összeg kifizetése, folyósítása, - a szabályozásban foglalt feltételeknek meg nem felelő elszámolások befogadása
Számviteli	- a szabályozásban előírtaknak megfelelő számvitel vezetésének elmulasztása, - olyan számvitel vezetése, amelyből a pénzmozgás, a pénzbeli juttatások tényleges felhasználása vagy a bevételek forrása a bizonylatok alapján nem vagy csak nehezen követhető,
Irányítási-vezetési	- az ellenőrzési nyomvonal kidolgozásának vagy a FEUVE – azon belül a kontrollfunkciók – kialakításának, aktualizálásának elmulasztása vagy nem megfelelő működtetésük, - az egymással összeférhetetlen funkciók szervezeti és funkcionális szétválasztásának elmaradása, - a beszámoltatási rendszer működtetésében jelentkező hiányosságok
Informatikai	- az informatikai rendszer hiányosságai - adatbevitel, ill. adatmódosítás nyomon követhetőségének hiánya, pontatlansága, - adatkezelésre, adatvédelemre vonatkozó szabályok megsértése, - számítástechnikai rendszerhiba miatt bekövetkező szabálytalanságok, azokon belül kiemelten a túlfizetések, hibás levonások. - Az ügyviteli folyamatokat, valamint a szakmai és informatikai hibajavításokat érintő programmódosítások végrehajtásának elmaradása vagy késedelmes teljesítése.
Dokumentációs, nyilvántartásbeli	- nem megfelelő, nem megfelelően vezetett vagy nem a kellő tartalmú, a nyomon követést és a vezetői ellenőrzést nem vagy nem kellően segítő nyilvántartás, dokumentáció
Adminisztratív jellegű		- számszaki hibák
Közbeszerzéssel kapcsolatos		- a közbeszerzésre vonatkozó szabályok megsértése, hibás előkészítés, - a pályáztatás elhagyása vagy nem a tényleges érték szerinti megoldásnak megfelelő lebonyolítása, - egyenlő elbánás elvének megsértése, - megfelelő dokumentálás elhanyagolása.
Ellenőrzéssel összefüggő		- a feltárt hiányosságok illetékesek felé történő továbbításának elmaradása, - kötelező ellenőrzési tevékenységek elhanyagolása, - elfogultság, -ellenőrzési tervtől való engedély nélküli eltérés,
Monitoringgal összefüggő		- kötelező monitoring tevékenységek elhanyagolása, - elfogultság.
Összeférhetetlenséggel kapcsolatos		- az összeférhetetlenségi szabályok megsértése, - a szabályozás szerint kötelezően szétválasztandó munkakörök, funkciók elkülönítésének elmulasztása.
Titoktartással kapcsolatos		- az állam- és szolgálati titkok kezelésére vonatkozó szabályok megsértése.
Tájékoztatással kapcsolatos		- szabályozásban foglalt jelentéstételi, információ adási kötelezettség vagy az arra előírt határidők be nem tartása, - a jelentésekben nem a valós helyzetet tükröző tények, adatok vagy mutatók szerepeltetése.