Deák Ferenc Gimnázium Közoktatási Esélyegyenlőségi

Helyzetelemzés és Intézkedési Terv

2010.

Tartalomjegyzék

1. Helyzetelemzés 4.

1.1. Alapszabályok, előzmények, jogszabályi hivatkozások 4.

1.2. Egyenlő bánásmód – esélyegyenlőség – pozitív megkülönböztetés 5.

2. Bevezetés 9.

2.1. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv helyzetelemzésének céljai 9.

2.2. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek,

felelősségek 9.

3. Az intézményi közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés 10.

3. 1. Iskolai környezet bemutatása: 10.

3.2. A település bemutatása 12.

3. 3. Demográfiai adatok 12.

3.4. Szociális helyzet a településen 13

4. Fehérgyarmat város közoktatási intézményei 14.

4.1. A város saját fenntartású oktatási intézménye 14.

4.2. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés által fenntartott intézmény: a

Közgyűlés által fenn tartott intézmény 14.

4.3. Az intézményben folyó képzés rövid bemutatása 16.

5. Intézményi adatok 17.

5.1. Intézményi alapadatok 17.

5.2. Feladat-ellátási helyek száma, funkciója és a gyermekek, tanulók létszáma 18.

0. 5.3 A tanulók száma az iskolai osztályokban 19.

5.4. Lemorzsolódás aránya az intézményben 20.

5.5. Továbbtanulási mutatók az intézményben 21.

5.6. Kompetencia mérések eredményei 21.

5.7. Tanórán kívüli programokon való részvétel középiskolai oktatásban 22.

5.8. Iskolán kívüli segítő programokban való részvétel 23.

5.9. Humán-erőforrás hiánya az iskolai oktatásban 23.

5.10. Módszertani képzettség az intézményben 24.

5.11. Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben 24.

5.12. Infrastruktúra az egyes feladatellátási helyeken 25.

5.13. Intézményi és szervezeti együttműködések 26.

6. Helyzetelemzés – összegzés 27.

Intézkedési Terv 29.

1. Az intézkedési terv célja 29.

2. Akcióterv 30.

3. Megvalósulást segítő egyéb programok 32.

4. Kockázatelemzés 33.

5. Monitoring és nyilvánosság 35.

6. Konzultáció és visszacsatolás 35.

7. Kötelezettségek és felelősség 36.

8. Szankcionálás 37.

9. Legitimáció 39.

1. Helyzetelemzés

1.1. Alapszabályok, előzmények, jogszabályi hivatkozások

• 1949. ÉVI XX. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYÁRÓL

Az alapvető jogok és kötelességekből kiemelve:

54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.

70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.

(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.

(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.

70/F. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot.

(2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg.

70/J. § A Magyar Köztársaságban a szülők, gondviselők kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni.

• A KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNYNEK A TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYES RENDELKEZÉSEI (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról)

A törvény bevezető mondata már kiemeli az esélyegyenlőség fontosságát:

A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítása, a lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak, a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesülése, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülők és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározása, továbbá korszerű tudást biztosító közoktatási rendszer irányítása és működtetése.

A törvény 10.§.-a foglalkozik a tanulói jogokkal, 11.§. a tanulói különös jogokkal, ennek a paragrafusnak kiemelt jelentőségű a (7) bekezdése:

(7) Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. A jogok rendeltetésszerű gyakorlása során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermeki és tanulói jogok érvényesítésére.

Az Alkotmány 8. § (1) bekezdése szerint az alapjogok tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. Ennek megfelelően az egyenlő emberi méltóságában sérelmet szenvedett személy számára az államnak megfelelő jogvédelmet kell biztosítania.

1.2. Egyenlő bánásmód – esélyegyenlőség – pozitív megkülönböztetés

A 2003. évi CXXV. törvény egy törvényen belül kívánja szabályozni az egyenlő bánásmódra és az esélyegyenlőségre vonatkozó szabályokat.

Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek egyes csoportjaival szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. Alapvetően tehát az egyenlő bánásmód követelménye az egyik oldalon negatív kötelezettséget jelent: a kötelezettek nem sérthetik meg mások egyenlő emberi méltóságát. A jogosult oldalán ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy mindenkinek jogosultságként kikényszeríthető igénye van arra, hogy őt egyenlő méltóságú személyként kezeljék.

Hétköznapi nyelven fogalmazva jogsérelem esetén az államnak kötelessége a sérelem ellen fellépni, tehát az illető „elvárhatja” ennek betartását!

Ezzel szemben az esélyegyenlőség esetén senkinek sincs jogosultságként kikényszeríthető igénye, hétköznapi nyelven ilyen „elvárással” nem léphet fel elmaradása esetén!

Az eleve hátrányos helyzetben levő személyek formálisan egyenlőként való kezelése ugyanakkor a hátrányos helyzet konzerválásával járna. Ahhoz, hogy a hátrányos helyzetben levő személyek ezt a hátrányukat leküzdhessék, nem elegendő annak biztosítása, hogy őket a többiekkel azonos jogok illessék meg, hanem olyan pozitív intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyzetükből fakadó hátrányaikat csökkenteni, illetve megszüntetni lehessen.

E pozitív intézkedések megtételére az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdése alapján elsősorban az állam köteles, de az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében bizonyos kötelezettségeket az állam magánfelek számára is előírhat.

Az esélyegyenlőségre törekvés látszólag ellentmond az egyenlő bánásmód elvének, de ez az ellentmondás csak látszólagos. Az esélyegyenlőségre törekvés bizonyos személyeket a többiekhez képest előnyösebb helyzetbe hoz, de ezt azért teszi, hogy az eleve fennálló hátrányukat csökkentse.

Ezt nevezzük pozitív diszkriminációnak. Az Alkotmánybíróság szerint „... ha valamely - az Alkotmányba nem ütköző - társadalmi cél vagy valamely alkotmányos jog csakis úgy érvényesíthető, hogy e szűkebb értelemben vett egyenlőség nem valósítható meg, akkor az ilyen pozitív diszkriminációt nem lehet alkotmányellenesnek minősíteni” [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990. 46, 48.] Ennek megfelelően az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében tett intézkedés az egyenlő bánásmód követelményének alkotmányos korlátja lehet, vagyis e két szabályozási terület - minden különbözőségük ellenére - csak szerves egységben szemlélhető. Az egyenlő bánásmód szabályozása „normatív”. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatban „keretszabályozás” kialakítására tesz kísérletet. Az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban nem normatív szabályozás megalkotása által, hanem konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. A területet érintő szabályozásnak ennek megfelelően az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson (ezért keretszabályozás) ezen állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé.

27. § (1) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre,

a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy

b) amelynek megszervezéséhez az állam

ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy

bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás).

2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen

a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása,

b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás,

c) a teljesítmények értékelése,

d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele,

e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés,

f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás,

g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása,

h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint

i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során.

(3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport

a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban,

b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét.

(4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése.

28. § (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri.

(2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha

a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint,

b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján

olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek.

(3) A 27. § (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet.

29. § Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő.

2. Bevezetés

A fenti törvényi háttér szellemében a Deák Ferenc Gimnázium kidolgozta az Intézményi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervét, majd vállalja, hogy az elkészült és elfogadott dokumentumot összehangolja az Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei intézkedési tervvel, minőségirányítási programmal, valamint a pedagógiai munkájukat szabályozó dokumentumaikkal.

2.1. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv helyzetelemzésének céljai:

• A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség elősegítése a városi közoktatási intézményekben.

• Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségének kiszűrése.

• Az egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz.

• A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása és előmozdítása az oktatási-nevelési folyamatokban (támogató lépések, szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglévő hátrányokat, javítják az iskolai sikerességet, támogatják a megfelelő pályaválasztását).

• A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása.

2.2. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek

Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek az alábbiak:

• esélyegyenlőségi célok elérése érdekében a kötelezettségek meghatározása;

• a kötelezettségek teljesítéséért felelős személyek kijelölése, akinek fő feladatai:

• a terv megvalósításának koordinálása,

• a terv végrehajtásának nyomon követése,

• az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása;

• az esélyegyenlőségi terv nyilvánosságának biztosítása;

• az esélyegyenlőségi terv megvalósításában érintett intézményvezetők tájékoztatása, felkészítése a megvalósításra;

• az egyenlő bánásmód elvét sértő információk beszerzésének módszereinek kidolgozása;

• befogadó és toleráns légkör optimális kialakítása és fenntartása az intézményekben;

• akcióterv készítése a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra;

• esélyegyenlőségi kockázatok kezelése, intézkedési tervek készítése, értékelése, folyamatos korrekciója;

• fejlesztési célok időrendi prioritásának kialakítása, a mérhetőséget lehetővé tevő indikátorok meghatározása;

• az esélyegyenlőség javításához kapcsolódó prioritási sorrend meghatározása;

• a közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumba és iránymutatásba garantáltan be kell építeni.

• A működés során érvényesíteni az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségeket és a program célkitűzéseit.

• a folyamatos korrekciós tevékenységek biztosítása a monitoring vizsgálatokkal összhangban. A monitoring vizsgálatokra évente sort kell keríteni.

• az eredmények nyilvánosságra hozásakor maximálisan érvényesíteni kell a személyes adatok védelmét;

• a végrehajtásról évente tájékoztatni kell a település döntéshozóit. Az értékelést az intézményi önértékelés és egyéb információk, illetve az akciótervben meghatározott indikátorok teljesülése alapján kell elvégezni.

3. Az intézményi közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés

3. 1. Iskolai környezet bemutatása:

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye:

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az ország északkeleti részén fekszik, az Alföld részeként alapvetően síkvidéki jellegű. Speciális geopolitikai helyzetét egyfelől periférikus elhelyezkedése, másrészt keleti határmentisége determinálja: Romániával, Ukrajnával, és Szlovákiával határos. Az országon belüli szomszédai: Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyék. A megye Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyével közösen alkotja az Észak-alföldi régiót, emellett tagja az Északkelet-Magyarországi Térségi Fejlesztési Tanácsnak, a Magyar – Román - Ukrán Interrégiónak, valamint a Kárpátok Eurorégiónak is.

A megyei lakónépesség száma 2005. év elején 582 ezer főt tett ki, s ezzel az ország harmadik legnépesebb megyéje – itt él a lakossága 5,8%-a. Területe 5.937 km2 (az ország területének 6,4%-a, az ötödik legkiterjedtebb megye). Az Észak-alföldi régió területének közel 34, lakosságának 38%-át adja.

A 229 megyebeli település közül 24 város.

A lakosság száma 2001 és 2005 között csökkent, ennek mértéke azonban kisebb volt, mint az országos átlag, ami mögött alapvetően a természetes népesedési folyamatok állnak. A megye 2004-ben a megyék rangsorában a születési arányszámot tekintve az első helyen állt, míg a 10 ezer lakosra jutó halálozási arányszám az országos átlagnál alacsonyabb.

Lényegesen rosszabb a helyzet a migrációs folyamatok tekintetében: az elvándorlás mértékében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét hosszú ideje csak Borsod-Abaúj-Zemplén előzi meg. A munkalehetőségek – különösen a magas képzettséget igénylő versenyképes fizetést nyújtó állások – hiánya és az alacsonyabb életszínvonal miatt a megyei elvándorlási egyenleg hagyományosan negatív. A helyzetet súlyosbítja, hogy döntően a diplomás, illetve szakképzett fiatalok mennek el.

A lakosság képzettségi színvonala továbbra sem éri el az országos átlagot: a főiskolai, egyetemi végzettségűek aránya kevesebb, az országos átlag kétharmada, a legalább 10 évesek 1,2%-a pedig az általános iskola első osztályát sem végezte el (az országos átlag 0,7%, a régiós 1,0%). Az idegen nyelv ismerete is szerényebb mind a regionális, mind az országos szintnél.

A megyei oktatási rendszer szervezettsége, illetve színvonala a verbális tudás átadását tekintve jónak, tartalmában javulónak tekinthető, ugyanakkor számos gyengeség is megfogalmazható: szűk körűek a kompetenciaalapú oktatási programok, módszerek alkalmazása, az intézményekben a pályaorientáció nem megfelelő, az IKT használata egyenetlen, alacsony az oktatás költséghatékonysága. A hátrányos helyzetű gyerekek továbbtanulási esélye kicsi, s körükben jelentős a lemorzsolódás aránya. A közép- és felsőfokú képzésekből kikerülők szakképesítési összetétele nincs szinkronban a munkaerőpiac igényeivel.

Számos oktatási-nevelési intézmény komoly infrastrukturális problémával küzd. Még mindig számottevő (mintegy 100-150) az általános iskolai szükségtantermek száma. Az iskolák közel 40%-a szorul felújításra.

A regisztrált munkanélküliek száma az elmúlt években fokozatosan nőtt. Míg 2001-ben közel 37,5 ezer fő volt munka nélkül, 2005-re több mint 5,3 ezer fővel regisztráltak többet.

Továbbra is magas a tartós (28%) és a pályakezdő (14%) munkanélküliek száma és aránya.

A szociális ellátórendszer számára jelenleg is nehézséget okoz a rászorultak segítése.

A romák népességen belüli aránya a megyénkben 12-13%-ra tehető.

A roma lakosság 50%-a munkanélküli, állandó állása csak 6%-uknak van.

Az említett felmérés szerint a megyében élő romák egytizede nem járt iskolába, több mint egynegyede járt ugyan iskolába, de a nyolc osztályt nem végezte el, és csak 60%-uk végezte el az általános iskola teljes nyolc osztályát. Érettségit adó szakközépiskolát vagy gimnáziumot a roma népesség 1,2%-a végzett a megyében ez alacsonyabb, mint az országos átlag. Egyetemi, vagy főiskolai végzettséggel mindössze 0,2%-uk rendelkezik.

A megyében eredményesen működik a mentor program, amelynek keretében a hátrányos helyzetűek személyre szóló segítése valósul meg.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az egy főre jutó GDP az országos átlagnak mindössze csupán 55%-a. Relatíve alacsony a vállalkozói kedv, fajlagos mutatók alapján -pld. ezer lakosra jutó vállalkozások száma- mind az országos, mind a regionális szint alattiak. A kis és középvállalkozásokra jellemző a magas munkaerő- és alacsony tőkeintenzitás.

3.2. A település bemutatása

Fehérgyarmat egy alig 8600 fős lélekszámú kisváros a szatmár-beregi térségben. A város, ill. a kistérség többszörösen hátrányos helyzetű térségnek minősül. A munkalehetőségek nagyon korlátozottak, hiszen jelentős létszámú foglalkoztató a városban nagyon kevés van.

( FIPKERSZ; FEVILL; Ruhaipari Szövetkezet ). A legnagyobb foglalkoztató a városban működő Szatmár-Beregi Kórház. A városban 2 alapfokú oktatási-nevelési intézmény, valamint három középfokú intézmény működik, ebből a gimnázium valamint a szakközépiskola megyei fenntartásban.

3. 3. Demográfiai adatok

A fenti táblázat Fehérgyarmat város demográfiai helyzetéről ad áttekintést statisztikai adatok alapján. Megállapíthatjuk, hogy a Magyarországon jellemző népességcsökkenő tendencia Fehérgyarmatot is érintette.

3.4. Szociális helyzet a településen

A munkanélküliek számát tekintve Fehérgyarmat, ha kis mértékben is, de az országos átlag (7,2%) alatt van (6,08%). A gyermekek 18%-a után igényelnek gyermekvédelmi kedvezményt. A gyermekvédelmi kedvezményt igénylők közül 510 szülő nem nyilatkozott a halmozottan hátrányos helyzetéről. Ez a tény azt mutatja, hogy az érintett szülőkkel nem sikerült megértetnie a település érintett dolgozóinak, hogy gyermekük érdekében nyilatkozzanak. Ez igen fontos, minden további – a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekében tett – intézkedés alapfeltétele.

4. Fehérgyarmat város közoktatási intézményei

4.1. A város saját fenntartású oktatási intézménye

Fehérgyarmat város a 2007. évi intézményi-struktúra átalakítás után három oktatási-nevelési intézményt tart fenn.

Ezek a következők:

• Bárdos Lajos Általános Művelődési Központ és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Könyvtár;

• Kölcsey Ferenc Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde;

• Móricz Zsigmond Szakképző Iskola és Kollégium;

4.2. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés által fenntartott intézmény: Közgyűlés által fenn tartott intézmény:

Deák Ferenc Gimnázium

A gimnázium eredeti épületét 1964 tavaszán adták át, 43 éve. Az elavult és korszerűtlen iskola helyébe egy modern, 21. századi intézményre pályázott a fenntartó. A sikeres közös pályázat során a címzett támogatást megnyerve 2007 tavaszán elkezdődött az iskola felújítása és kibővítése, ami 2007. október 12-én fejeződött be, ekkor történt az épület ünnepélyes átadása is. Az új épületkomplexum kielégíti az alapfeladat ellátásához szükséges tárgyi feltételeket, összesen 3722 m² alapterület áll rendelkezésre. A rekonstrukció eredményeként 8 osztályteremmel bővült az intézmény. Pillanatnyilag 17-re volna szükség, ezért egy eredetileg raktárnak tervezett helyiséget is tanteremnek használnak. Készült egy modern természettudományi előadó, művészeti szaktanterem, több szertár. A csoportbontáshoz négy tanterem áll rendelkezésre.

Két számítástechnikai előadó segíti az informatika- és nyelvoktatást, a géppark a duplájára bővült. A testnevelés oktatásához egy 417 m²-es tornacsarnok épült, amelyhez négy öltöző és 1 játékvezetői öltöző tartozik.

A bővítés eredményeképpen a közösségi rendezvények lebonyolítását egy 237 m²-es aula (amelyhez 112 m²-es galéria tartozik) segíti.

Az épület épületgépészetileg is megújult, a víz, fűtés, szennyvíz, villanyhálózat teljesen kicserélődött. A nyílászárók esztétikusak és hőszigeteltek. Az épület külső megjelenésében is változott a külső hőszigetelés és festés eredményeképpen, a lapos tetőt pedig a Lindab fedés váltotta fel.

Az épület informatikai hálózatának kialakítása a lehetőségekhez képest és az igényeinknek megfelelően történt.

Az épület közvetlen környezete is megújult, 36 parkolót alakítottak ki, ezért a zöld terület csökkent.

A továbbiakban az udvar felújítása szükséges, mivel ez kimaradt a munkálatokból, illetve a kerítést kell pótolni. Bizonytalannak látszik a jövőre vonatkozóan az a kérdés, hogy a bővítés eredménye által létrejött kapacitásnövekedéssel járó költségtöbblet finanszírozása hogyan lehetséges.

Az iskola oktató-nevelő munkájának sikeréhez fontosak a tárgyi feltételek, meghatározó mégis az emberi erőforrás: a pedagógusok és a tanulók közössége. A hiányzó anyagiakat egy adott szintig pótolni tudja az emberi akarat, a rátermettség. Ebben a tantestületben mindig jó szakmai felkészültséggel, tanulói sikerekben megmutatkozó eredményekkel lehetett elismerést szerezni.

A 9 fős induló tantestület az osztályok számának növekedésével gyarapodott, a jelenlegi létszám 36 fő. A tantestületre mindig a stabilitás volt a jellemző, nem a nagy elvándorlás. Az utóbbi években nemzedékváltás zajlik, fiatalodik a tantestület.

A tantestület összetétele:

- végzettség szerint: egyetem 26 fő, főiskola 10 (5 kolléga egyetemi tanulmányokat folytat).

A tantestület többsége rendelkezik alapszintű számítógépes és internetes ismeretekkel, amelyeket tanfolyamokon sajátítottak el. Az iskolavezetés mindhárom tagja rendelkezik szakvizsgával.

Az iskola fennállása során egyre jelentősebb eredményeket ért el. Ennek területei, mutatói:

• Egyre javuló felvételi eredmények. Az érettségizett tanulóknak 60-70 %-a jelentkezett felsőoktatási intézménybe, s 50-80%-ukat felvették.

• Többen kijutottak neves külföldi egyetemekre /a volt Szovjetunió, NDK/.

• Eredményesen szerepeltek tanulóink a tanulmányi versenyeken, főleg az alábbi területeken: történelem, könyv- és könyvtárhasználat, természetismeret, GLOBE, a 8 osztályos gimnázium területi versenyei, a kultúra és a sport egyéb területei.

4.3. Az intézményben folyó képzés rövid bemutatása:

Az intézményben jelenleg 17 osztály van, ezek megoszlása a következő: a nyolcosztályos és a négyosztályos képzési formában évfolyamonként 1, illetve jelenleg a négyosztályos képzési forma 12. évfolyamán 2 osztály van. Az öt évfolyamos képzés szintén évfolyamonként 1 osztályban történik.

A nyelvi előkészítősök az öt évfolyamos képzés tanulói, az általános tantervű csoportok a négyosztályos képzéshez tartoznak. A nyelvi előkészítősök 9. évfolyamon emelt óraszámban tanulnak egy idegen nyelvet (angolt vagy németet), a 10. évfolyamtól kezdődően tanulják a második nyelvet. A magas óraszám biztosítja a HH és HHH tanulók számára, hogy ne maradjanak le kortársaiktól, a választott nyelvből emelt szintű érettségit tudjanak tenni, amely kiemelkedő eredményesség esetén egyenértékű a nyelvvizsgával.

A nyolcosztályos képzés eredeti célja is a tehetséges gyermekek segítése, gondozása, versenyeztetése volt, különös gondot fordítanak az első évtől kezdve a HH és HHH családból érkező tanulókra.

A harmadik osztály két részre bontható: az emelt szintű természettudományos és a belügyi rendészeti csoportra.

5. Intézményi adatok

5.1. Intézményi alapadatok

5.2. Feladatellátási helyek száma, funkciója és a gyermekek, tanulók létszáma

A következő táblázat közoktatási intézménytípusonként mutatja be a főállású pedagógusok, valamint a tanulók létszámát, feltüntetve a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók számával:

A tanulószáma 528 fő (100%). Ebből a hátrányos helyzetű tanulók száma fő, azaz % Ebből 18 fő a halmozottan hátrányos helyzetű (…%). Sajátos nevelési igényű tanuló 3 fő, diszlexia, diszgráfia diszkalkulia (0,5%)

Összegzésként megállapítható, hogy a hátrányos helyzetű tanulók száma magas, a megadott adatok szerint a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma nem magas.

Meg kell azonban jegyezni, hogy a halmozottan hátrányos helyzetről szóló szülői nyilatkozatok nem pontosak, nem nyilatkozott minden olyan szülő, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kap. Ezeket a nyilatkozatokat nehéz beszerezni, mivel a tanulók többsége vidéki, bejáró tanuló. A nyilatkozatokat az adott település jegyzője kell, hogy beküldje.

0. 5.3 A tanulók száma az iskolai osztályokban

Az iskolai osztályok vonatkozásában megállapítható, hogy az iskola törekszik a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányos elosztására az iskolai osztályok között.

Külön vizsgáljuk a 7. és 8. osztályban a HHH tanulók arányát. Megállapítható, hogy az intézményben sem az alap, sem a középfokon szegregáció nincs.

5.4. Lemorzsolódás aránya az intézményben

Az évfolyamismétlők, magántanulók és az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya tekintetében is jóval az országos átlag alatti értékek jellemzik az iskolát.

Lemorzsolódás évek csökkenő tendenciát mutat. Magántanuló jelenleg 1 van, de ő betegség miatt, orvosi javaslatra lett magántanulóvá. 250 órától többet hiányzó tanuló nincs az intézményben.

5.5. Továbbtanulási mutatók az intézményben

A következő táblázat a végzősök tanévenkénti bontását tartalmazza továbbtanulási, azon belül iskolatípus szerinti bontásban:

.

Az elmúlt éveket vizsgálva megállapítható, hogy egyre többen jelentkeznek egyetemi képzésre. A főiskolára jelentkezők száma ingadozik, a szakképzésre jelentkezők száma változatlan, OKJ-s képzésre egyre kevesebben jelentkeznek. A HHH tanulók az elmúlt évben elsősorban a felsőfokú képzési formát választották. Összességében megállapítható, hogy a felsőfokú szakképzés irányában jók az intézmény mutatói, a tanulók a 2007-2008 tanévben 57,6%-ban folytatták tanulmányaikat egyetemen vagy főiskolán.

5.6. Kompetencia mérések eredményei

A kompetenciamérés eredményeit külön vizsgáljuk az alap és középfokon. A nyolcadik évfolyamon az országos átlag fölötti eredmény van szövegértésből és matematikából

A 10. évfolyamon matematikából a 2004. évben maradt el kevéssel az országos átlagtól. Ezen a területen az intézmény beavatkozást nem igényel.

5.7. Tanórán kívüli programokon való részvétel középiskolai oktatásban

A tanulók részére egész évben szervez az intézmény különböző foglalkozásokat és programokat.

A napközis ellátást évek óta ugyanolyan létszámmal veszik igénybe a tanulók, növekszik a HHH tanulók napközis részvétele. A szakköri foglalkozásokon egyre több tanuló vesz részt.

Az iskolában idegen nyelvi, sport, művészeti és természettudományos szakkörök működnek. Szervezett művészeti oktatás más intézménnyel közösen sincs az intézményben, tánc és dráma oktatása folyik a 9. illetve a 11. évfolyamon heti 1 órában, továbbá énekkar és művészeti csoport működik az intézményben.

Idegen nyelvekből, matematikából differenciált tehetséggondozó foglalkozások vannak az 5-12. évfolyamon, ahol a versenyekre való felkészítés és az egyéni korrepetálások váltakozva folynak.

5.8. Iskolán kívüli segítő programokban való részvétel

Az intézmény évek óta részt vesz az Útravaló programban. Sikeresen, egyre több tanulót mentorálnak. A 2008-2009 tanévben a HH tanulók 43%-a , a HHH tanulóknak pedig 91%-a vesz részt a programban. Ez kiemelkedően jó arány országos szinten is.

5.9. Humán-erőforrás hiánya az iskolai oktatásban

Az intézményben a szakos ellátottság 100%-os.

Az SNI tanulókkal fejlesztő pedagógus foglalkozik a Fehérgyarmaton működő Kistérségi Nevelési Tanácsadó keretében heti 1 alkalommal.

Iskolánkban a szaktanár foglalkozik az SNI tanulókkal heti 1 alkalommal.

5.10. Módszertani képzettség az intézményben

Az intézmény pedagógusai az elmúlt tanévben az alábbi pedagógiai módszertani képzésen (legalább 30 órás képzés) vettek részt.

Az intézmény nem vesz részt az IPR programban, így a pedagógusok ez irányú továbbképzést nem végeztek.

5.11. Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben

A rekonstrukció során megszűnt az intézmény szükségterem problémája. Két modern számítástechnikai szaktantermünk van, ahol minden tanuló használhatja a gépeket. A nyelvoktatás színvonala megkövetelné önálló nyelvi labor létrehozását, erre a célra az egyik számítástechnika terem felel meg.

A felújítás óta az épület minden részén lehet használni az internetet, és minden számítógép rendelkezik internet hozzáféréssel.

A tornatermet az intézmény minden tanulója használja nem csak testnevelésórák, hanem délutáni szabadidős tevékenység keretében is.

5.12. Infrastruktúra az egyes feladatellátási helyeken

Az intézmény rekonstrukciója 2007-ben megtörtént. Az épületet teljesen felújították, hőszigetelték és akadálymentesítették. Az intézmény rendelkezik a feladatellátáshoz szükséges szaktanteremmel, könyvtárral és oktatási eszközökkel.

Ebédlő nincs, a Móricz Zsigmond Kollégiumban ebédelnek.

Intézményi és szervezeti együttműködések

Iskolánk több, a társadalmi és földrajzi környezetünkben lévő társadalmi, civil és szakmai szereplővel rendszeres kapcsolatot ápol.

Helyzetelemzés – összegzés

• A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szülői nyilatkozatával kapcsolatos információk nem teljesek. Ennek pótlása, korrigálása fontos feladat, a nem nyilatkozó szülőket tájékoztatni kell ennek jelentőségéről, és az ez által elérhető lehetőségekről.

• Az iskolai osztályokban hhh-s eltérés nem tapasztalható, iskolán belüli szegregáció nincs.

• Az iskolában a kompetencia mérések eredményei az országos átlag felett vannak..

• Bizonyos szolgáltatások nem érhetők el a diákok számára az erre vonatkozó igényfelméréseket meg kell tenni és a hozzáférést biztosítani kell, pl.: táborozás.

• Van iskolai lemorzsolódás.

• Pontos nyilvántartás van a továbbtanulásokról, megvalósult az utánkövetés.

• Az iskola állapota jó teljes rekonstrukció 2077-ben megtörtént.

Erősségek

• A nevelési és oktatási intézmény az eredményes oktatáshoz szükséges szellemi és tárgyi feltételekkel rendelkezik.

• Az oktatáshoz/neveléshez szükséges humánerőforrás jó, a szakember ellátottság (szakos, továbbképzett stb.) megfelelő.

• A differenciált oktatási/módszertani lehetőségek feltétele adott.

• A módszertani képzéseken egyre több kolléga vesz részt, és készül fel a feladatellátásának minőségi megvalósításához. A közösségi iskola szellemisége áthatja a pedagógiai oktató- és nevelőmunkát.

• Vannak és működnek a civil, társadalmi kapcsolatok az oktatási intézmények társadalmi környezetében.

• Az oktatás színvonala megfelel a partnerek (felsőoktatási intézmények, munkáltatók) elvárásainak.

• A nyelvi előkészítő osztály sikerei

• Színvonalas képzés a belügyi rendészeti és emelt szintű természettudományos csoportokban.

• Magas a nyelvvizsgák száma (különösen németből).

• Megfelelő, pontos fenntartói, megyei irányítás.

• Modern, 21. századi, a környék legújabb középiskolája.

Gyengeségek

• Több közszolgáltatás hiányzik (tanulószoba, konyha vagy melegítő konyha).

• A szakmaválasztás lehetőségei nem túl szélesek.

• Az intézményben magas a hátrányos helyzetű tanulók száma.

• Magas osztálylétszámok.

Veszélyek

• Folyamatosan nő a hátrányos helyzetű, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a térségben, a lakosság egyre inkább elszegényedik.

• A gyereklétszám csökkenése miatt több, olyan képességű és szorgalmú gyerek is bekerül az iskolába, akik nagyon nehezen tudnak megfelelni a követelményeknek, így a lemorzsolódás növekedése reális veszéllyé válik.

• A megnövekedett működési költségek miatt egyre nehezebbé válik az intézmény oktatási feltételeinek biztosítása.

Lehetőségek

• Gyors reakciók a problémakezelésben minden szinten (önkormányzat, in-

tézményi, együttműködés az általános iskolákkal).

• Probléma-érzékeny, nyitott, elhivatott szakemberek (a tanárok kiégése el- len szervezett tréningek)

• Közösségi iskola szellemisége.

Intézkedési Terv

1. Az intézkedési terv célja

A Deák Ferenc Gimnázium Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményben a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Cél az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl az esélyteremtés, a támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében.

A célok részletezve tehát a következők:

• a diszkriminációmentesség biztosítása;

• a szegregációmentesség biztosítása;

• a minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása;

• a társadalmi integráció biztosítása;

• az egyenlő bánásmód elvének érvényesülés.

A jogszabályi előírásokat követve a fenntartó önkormányzat célja, hogy a közoktatási intézmények révén elérje a következőket:

• a bármilyen szempontból hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási folyamatban,

• a tanulók továbbhaladási esélyeinek növelése,

• a társadalmi beilleszkedés előkészítése, a munkaerő-piaci esélyek növelése,

• befogadó intézményi környezet kialakítása („nyitott iskola”, közösségi iskola),

• az egyéniség és személyiség tiszteletben tartása, az egyéni képességek felismerése/felismertetése,

• minden tanuló/gyermek személyiségének és képességeinek kibontakoztatása.

2. Akcióterv

Az akcióterv a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra (esélyegyenlőségi kockázatokra) reagál. A tervezett intézkedéseknek átgondoltaknak, és megvalósíthatóknak kell lenniük, hogy a tervezett beavatkozásokkal el lehessen érni a kitűzött fejlesztési célokat.

Az akciótervben a beavatkozások mellett a fejlesztési célok meghatározásának rövid (1 év), közép (3 év) és hosszú távon (6 év) konkrét javulást kell eredményeznie.

Az indikátorok olyan mutatószámok, amelyek alkalmasak a jelenlegi érték elmozdítására, a folyamatos javulást és annak fenntartását.

3. Megvalósulást segítő egyéb programok

1. Az intézmény pedagógiai dokumentumaiban meg kell jelenniük az esélyegyenlőség követelményeinek, valamint az Intézkedési Tervben leírt célkitűzéseknek, feladatoknak.

Ezek a dokumentumok a következők:

- Intézményi Közoktatási Esélyegyenlőségi Program

- Intézményi Nevelési/Pedagógiai Program

- Költségvetési szerv esélyegyenlőségi terve (50 fő fölött)

2. A dokumentumok vizsgálatának ki kell terjednie az esélyegyenlőségi szempontokra, valamint az egyenlő bánásmód érvényesítésének megjelenésére.

A vizsgálat felelőse: az intézmény vezetője

A vizsgálat gyakorisága: kétévente.

3. A vizsgálat során szerzett információkat minden ellenőrzés után értékelni kell. Az értékelés eredményét be kell építeni a program korrekciójába, az eredmények során felmerült beavatkozásokat, intézkedéseket pedig haladéktalanul végre kell hajtani.

A visszacsatolás felelőse: az intézmény vezetője

Gyakorisága: kétévente és folyamatosan.

4. Biztosítani kell az önkormányzati döntéshozók, tisztségviselők és közoktatási intézményvezetők felkészítését a programban végrehajtandó feladatokra. Felkészültségüket folyamatosan értékelni szükséges.

Felelős: az intézmény vezetője

Határidő: folyamatos.

4. Kockázatelemzés

A kockázatelemzés az intézkedési terv megvalósítása során feltételezhetően nehézséget jelentő és az eredmények elérését gátló kockázatok elemzése és tervezett kezelésük. A kockázati tényezők számbavétele mellett fontos annak megállítása is, hogy milyen mértékben befolyásolhatják az intézkedési tervben kitűzött célok elérését, mennyire veszélyeztetik a sikeres megvalósulást (súlyosság: 1 – 3 pont). Azt is el kell dönteni, hogy egy-egy akadályozó tényező, kockázat bekövetkezésének mekkora a valószínűsége (valószínűség: 1-3 pont). Az eredmény szempontjából jelentősebb kockázatok elhárításának módját, ill. a következmények kezelését tervezni szükséges (minden kockázati tényező esetében, ahol a súlyosság és valószínűség pontszámának szorzata eléri a 3-mat).

5. Monitoring és nyilvánosság

A./ A program megvalósításának nyomon követése

A nyomonkövetés módjai:

• adatgyűjtő lapok és minden releváns dokumentum elemzése

• helyszíni vizsgálatok

A nyomonkövetés gyakorisága: évente 1 alkalommal

A monitoring vizsgálat eredményét az ellenőrzést követő 1 hónapon belül nyilvánossá kell tenni.

A nyilvánosság biztosításának módjai:

• honlap (az adatvédelem biztosítása mellett),

• az oktatási intézményben a hozzáférés biztosítása papíralapon

• összegzés vagy annak kivonata papíralapon az oktatási intézményben kifüggesztve.

Felelős: az intézmény vezetője

B/. Nyilvánosság, elköteleződés

A program felkerül a Deák Ferenc Gimnázium honlapjára a minél szélesebb körű és folyamatosan biztosított nyilvánosság érdekében.

Minden, a dokumentummal vagy a benne foglaltakkal kapcsolatos információ, elemzés, felülvizsgálat stb. a honlapon követhető lesz.

6. Konzultáció és visszacsatolás

A program elfogadását megelőzően konzultációs, véleménynyilvánítási lehetőséget kell biztosítani a következő szervezeteknek:

- helyi kisebbségi önkormányzatok

- civil szervezetek

- szülői szervezetek

A program megvalósítása során felmerülő észrevételek gyűjtési módjai:

- elektronikus levélben (e-mail)

- különböző fórumokon

- fogadóórákon

- pedagógus fogadóórákon, szülői értekezleteken

A véleményt formáló partnerek köre:

- kisebbségi önkormányzat,

- szülők,

- tanulók,

- intézmények dolgozói,

- szakmai partnerek,

- civil szervezetek képviselői.

7. Kötelezettségek és felelősség

A Deák Ferenc Gimnázium Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervében az esélyegyenlőségi célok elérése érdekében a fenntartó önkormányzat teljes körű felelősséget vállal.

Ennek részletei a következők:

Az Intézkedési Terv végrehajtásáért felelős személy az intézmény igazgatója, aki:

• biztosítja azt, hogy a település minden lakója, de főként az oktatási intézmények, szülők és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Deák Ferenc Gimnázium Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve;

• biztosítja azt, hogy a fenntartó önkormányzat és az intézmény döntéshozói, tisztségviselői és a közoktatási intézmények dolgozói ismerjék és kövessék a benne foglaltakat;

• biztosítja, hogy a fenntartó önkormányzat, illetve az egyes intézmények vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget az intézkedési terv végrehajtásához;

• az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben megteszi a szükséges lépéseket.

Az Intézkedési Terv megvalósítója az intézmény igazgatója. Feladatai és felelőssége a következők:

• az Intézkedési Terv megvalósításának koordinálása,

• az Intézkedési Tervben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása,

• az Intézkedési Terv végrehajtásának nyomon követése és dokumentálása,

• az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása.

A fenntartó önkormányzat és az intézmény vezetői, tisztségviselői és a település területén működő egyéb közoktatási intézmények vezetői felelősek azért, hogy:

- tudatában legyenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal,

- biztosítsák a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört,

- megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek,

- ismerjék az Intézkedési Tervben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában,

- az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a kijelölt intézkedési tervirányítónak.

Minden, a fenntartó önkormányzattal és annak közoktatási intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje az intézkedési tervet és magára nézve is, kötelezőként kövesse azt.

8. Szankcionálás

Az Intézkedési Tervben foglaltak teljesülésének garanciái a következők:

• folyamatos nyomon követés, évenkénti/kétévente történő felülvizsgálat

• évenkénti önértékelés

• folyamatos és tervszerű dokumentáció

• széleskörű nyilvánosság

• közoktatási intézmények dokumentumainak felülvizsgálata és kiegészítése az esélyegyenlőségi szempontok érvényesítésével,

• valamint kitétel arra vonatkozóan, milyen következményekkel járhat az intézkedési terv be nem tartása.

Amennyiben a fentiekben leírt megvalósítás, az évi monitoring, az önértékelés során arra derül fény, hogy a vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a közoktatási intézmény

- elemzi az okokat az érintettek és szükség esetén külső szakértő bevonásával,

- megállapítják a felelősségeket,

- intézkedési tervet készítenek.

A Közoktatási Esélyegyenlőségi Programban foglaltak a 2003. évi CXXV. törvény - az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról – alapján készültek, így szándékos be nem tartásuk, illetve akaratlagos hátráltatásuk e szerint kerül elbírálásra.

9. Legitimáció

Záradék:
A diákönkormányzat az intézményi esélyegyenlőségi tervet megismerte, megtárgyalta a benne foglaltakkal egyetért.

………………………………

Diákönkormányzat elnöke

A Deák Ferenc Gimnázium Iskolaszéke az intézményi esélyegyenlőségi tervet megismerte, megtárgyalta a benne foglaltakkal egyetért.

………………………………...

Az Iskolaszék képviselője

Az intézmény nevelőtestülete az intézményi esélyegyenlőségi tervet megismerte, és 31 fő igen szavazattal jóváhagyta.

Fehérgyarmat, 2008. november 14.

……………………………………..

Igazgató

Záradék

Az Deák Ferenc Gimnázium intézményi közoktatási esélyegyenlőségi tervét a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Képviselőtestülete 2008. …..-én megvitatta, és elfogadta.

Seszták Oszkár

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke